| Az érzéki vágy |
 |
 |
 |
| Bhagavad-gítá blog - Harmadik fejezet |
|
37. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Csupán a vágy az, óh, Ardzsuna. A szenvedély anyagi kötőerejével való kapcsolatból születik, s később haraggá alakul át - ez a világ mindent felemésztő, bűnös ellensége. Az elme mindig ragaszkodásának tárgyán meditál, ezért egy Istent szerető ember állandóan Srí Krisnára gondol. Az anyagi tudat által megfertőzött lélek azonban Istent elfelejtve az érzéktárgyakon elmélkedik, aminek következtében felébred benne a vágy az élvezetükre. Ezzel kezdetét veszi az a folyamat, amelyet a második fejezetből már ismerünk. (2.62-63.) Sríla Prabhupáda rávilágít, hogy amikor a vágy – amely a szenvedély kötőerejének a terméke – haraggá alakul, a lélek a tudatlanság hatása alá kerül. Magyarázatában azt javasolja, hogy a megfelelő cselekvés és életmód által emelkedjünk a jóság szintjére, s így megmenekülhetünk a degradációtól. Ardzsuna kérdésére tehát a válasz ez: a szenvedély kötőerejének hatására feltámadó vágyak következtében az élőlény elveszíti béketűrését, s a tudatlanság hatása alá kerülve megszegi fogadalmait. |
