Hatalom és zsarnokság PDF Nyomtatás E-mail
Bhagavad-gítá blog - Második fejezet

1. Szanydzsaja mondta: Látván Ardzsuna együttérzését, bánatát és könnyekkel telt szemeit, így szólt Madhuszúdana, Krisna:

Ahogy az előző fejezetből kiderült, Ardzsuna a vérontás elkerülése végett el akarta hagyni a csatateret. Krisna, aki a föld terhének enyhítését tekintette küldetésének, a következő versekben megfeddi őt elhatározása miatt, majd kérésére feltárja előtte a Bhagavad-gítá tudományát, hogy erőt meríthessen kötelessége teljesítéséhez.

Krisna megjelenésének okáról a Srímad Bhágavatam a következőket írja:

„Egyszer, amikor súlyos teherként nehezedtek rá a gőgös, királynak öltözött démonok hadi falanxainak ezrei, Földanya az Úr Brahmához fordult segítségért. Földanya egy tehén alakját öltötte magára. Súlyos gyötrelmei közepette könnyekkel a szemében jelent meg az Úr Brahmá előtt, s elmondta neki, milyen szerencsétlenség érte. Amikor az Úr Brahmá meghallotta, milyen szenvedésben van része Földanyának, vele, az Úr Sivával és a többi félistennel a tejóceán partjára indult. Miután megérkeztek a tejóceán partjára, a félistenek imádni kezdték az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, az Úr Visnut, az egész univerzum Urát, minden isten legfelsőbb Istenét, aki mindenkiről gondoskodik, s aki enyhít mindenki szenvedésén. Nagy figyelemmel, a Purusa-szúktaként ismert himnuszt ismételve imádták az Urat, aki a tejóceánon hever. Transzba merülve az Úr Brahmá hallotta az Úr Visnu égben zengő szavait, s így szólt a félistenekhez: Óh, félistenek, halljátok most tőlem Visnu, a Legfelsőbb Személy parancsát, s hajtsátok végre haladéktalanul! Az Úr már azelőtt tudott a Földön uralkodó szenvedésről, mielőtt elmondtuk volna Neki kérésünket. Így aztán mindaddig, amíg a Földön jár, hogy saját energiája által, az idő formájában enyhítsen terhén, nektek, félisteneknek is mind meg kell jelennetek a teljes kiterjedéseken keresztül a Jaduk családjainak fiaiként és unokáiként. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Srí Krisna, aki teljes energiával rendelkezik, személyesen fog megjelenni Vaszudéva fiaként.”

Ötezer évvel ezelőtt Isten személyesen jelent meg, hogy az arra alkalmatlan uralkodókat eltávolítsa helyzetükből. Később, a modern nyugati történelemben, az elégedetlen tömegek űzték el a zsarnokokat. Krisna velük ellentétben nem demokratikus kormányokkal váltotta fel az elkergetett királyok hatalmi gépezetét, hanem a Pándavák személyében arra alkalmas hercegeket emelt a világ trónjára, alattvalóik mégis elégedettebben éltek irányításuk alatt, mint a modern polgári demokráciák társadalma. Ennek a titka az uralkodás mibenlétéről alkotott képben rejlik.

A mai ember tudva-tudatlanul a zsarnoksággal azonosítja a hatalmat, számára az uralkodás teljes kihasználást jelent, ellentétben a Pándavák uralkodás-eszményével, amelynek fő elve az alattvalóknak nyújtott védelem volt. Szavaimat a következő példával szeretném megvilágítani:

Többször előfordult már, hogy amikor egy keresztény vallású emberrel diskurálva a vegetáriánus táplálkozás és a vallás kapcsolatára terelődött a szó, beszélgetőpartnerem azt mondta:

Isten nem ellenzi a húsevést, hiszen a Bibliában az áll „Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.”

Ha valakinek az uralkodás nem azt jelenti, hogy védelmet nyújt a rábízottaknak, hanem azt, hogy megöli őket, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy az általa demokratikusan választott vezetőket hasonló elvek irányítják majd ténykedésük során. Hogy a bibliai idézeteknél maradjunk: Aki kardot ragad, az kard által vész el.