A szív gyengesége PDF Nyomtatás E-mail
Bhagavad-gítá blog - Második fejezet

3. Óh, Prithá fia, ne hódolj meg e lealázó tehetetlenség előtt, mert ez nem illő hozzád! Óh, ellenség fenyítője, válj meg a szív e kicsinyes gyengeségétől, s harcra fel!

Manapság az állam, akár csak Ardzsuna, együttérzően viselkedik a gyilkosokkal szemben, akiket nem végeznek ki. A vers ezt a szív gyengeségének nevezi.

Az állam vezetőinek, akárcsak Ardzsunának, kötelességük lenne a bűnösök példás megbüntetése, s e kötelességnek nem tesznek eleget, ahogyan az ártatlanokat és védteleneket sem veszik oltalmukba. Szerte a világon millió és millió magzatot pusztítanak el, millió és millió gyámoltalan állatot hajtanak a vágóhidakra, fajok tűnnek el végérvényesen a föld színéről, de a gyilkosokkal és gonosztevőkkel oly együttérző bírákat ez a legkevésbé sem zavarja, semmit sem tesznek a helyzet megváltozása érdekében.

Krisna arra biztatja Ardzsunát, hogy végezze kötelességét és harcoljon. Egy uralkodónak egyaránt a feladatai közé tartozik az arra rászolgálók megbüntetése valamint az arra rászorulók védelmezése, és e kettő szoros összefüggésben áll egymással. Ostobaság azt gondolni, hogy ez utóbbi az első nélkül megvalósulhat.

Néha a tudatlan emberek kritizálják Krisnát: ”Ardzsuna igazi úriember, erőszakmentes, Krisna pedig arra buzdítja, hogy harcoljon.” Az ilyen vélemény a materialista látásmód következménye. A szentírások ezért azt mondják, anyagi érzékei és intelligenciája segítségével senki sem értheti meg Istent és terveit, az embernek ehhez először meg kell tisztulnia azáltal, hogy rendszeresen énekli Isten neveit és szolgálja őt.