| Valóság és illúzió |
 |
 |
 |
| Bhagavad-gítá blog - Második fejezet |
|
16 Az igazság látnokai arra a következtetésre jutottak, hogy a nem létező [az anyagi test] számára nincsen állandóság, az örökkévaló [a lélek] pedig változatlan. Erre mindkettő természetének tanulmányozásával jöttek rá. Bár az anyagi energia mindig létezik – hiszen a valóság örökké valóság –, az általa alkotott különféle tárgyak ideiglenesek. Az átmeneti, anyagi érzékek nem képesek a lélek örök természetének megtapasztalására, ezért annak, aki lelkileg műveltté akar válni, képeznie kell magát, Isten transzcendentális szolgálatának végzésével lefoglalva érzékeit, hogy kialakíthassa a lelki természet megértéséhez szükséges tulajdonságokat. A folyamatot ahhoz hasonlatos, ahogy az izzó vas is szert tesz a tűz jellemzőire. Srí Krisna odaadó szolgálatának tüzében elmerülve az emberben felragyog a transzcendentális tudás világossága. A lelki és az anyagi energia közötti különbség abban áll, hogy amíg az előbbi közvetlenül kapcsolódik Istenhez, az utóbbi a Bhagavad-gítá tanúsága szerint Srí Krisna különálló energiája. A lélek illúziója, amelynek hatására örök énjét a folyton változó anyagi testével azonosítja, annak köszönhető, hogy hátat fordított az Úr szolgálatának. Amint újra teljes szívével és minden erejével Krisna szolgálatához lát, illúziója szertefoszlik. A változatlan lélek szüntelenül változó érzékeit Isten szolgálatában lefoglalva képessé válik arra, hogy kiutat találjon a materialista élet rengetegéből, ahogyan egy fa ágának segítségével egész erdőket vághatunk ki. |
