A Bhagavad-gítá fordítása, Bhagavad-gítá tanulmányok, gondolatok a Bhagavad gita verseihez

19. Aki az élőlényt gyilkosnak hiszi, vagy azt gondolja, hogy megölhető, az nem rendelkezik tudással, hiszen az önvaló nem gyilkos és nem is ölhető meg.

Sríla Prabhupáda a következő magyarázatot fűzi e vershez:

„Az embernek tudnia kell, hogy a testen belüli élőlény nem pusztul el még akkor sem, ha a megtestesült élőlényt fegyver sebzi halálra. Ahogyan az a következő versekből nyilvánvalóvá válik, a szellemi lélek olyan parányi, hogy semmilyen anyagi fegyver nem képes elpusztítani. Egy másik ok, ami miatt az élőlényt nem lehet megölni, hogy alapvető természete lelki. Amit megölnek - vagy amit megölhetnek – az csupán a test. Ez azonban ne bátorítson senkit sem a test elpusztítására. A védikus utasítás szerint: soha ne alkalmazz erőszakot senki ellen! Az élőlény elpusztíthatatlanságának megértése az állatok mészárlására sem biztat. Valakinek a testét megölni a felsőbb hatalom megbízása nélkül szörnyű és büntetendő tett, az állam és az Úr törvényei szerint egyaránt. Ardzsuna azonban nem a saját szeszélyei miatt, hanem a vallás elvéért öl.”

Fontos tudni, hogy a Sríla Prabhupáda által említett, vallásos elvek által támogatott erőszak nem a modern kor terrorista akcióira, vagy a vallásháborúnak nevezett politikai gyilkosságsorozatra utal. Krisna olyan harcra buzdítja Ardzsunát, amelyben a trónbitorló ellenfél bűnlajstromán többek között csalás, nők elleni erőszak, gyilkossági kísérletek találhatók. Pándu fiainak harcosként és trónörökösként, a védikus vallási rendszerben leírt kötelességük volt fellépni ellenük. Ezt a háborút hivatásos hadseregek vívták egy félreeső helyen, nem a civilek által lakott falvakat és városokat tették a földdel egyenlővé. Nem voltak polgári áldozatok.