| Lélek és kötelesség |
|
|
|
| Bhagavad-gítá blog - Második fejezet |
|
26-28 Óh, erős karú! Még ha azt hiszed, hogy a lélek [vagy az élet jele] szüntelenül megszületik és örökké meghal, akkor sincs okod a bánkódásra. A megszületett számára biztos a halál, s halála után kétségtelenül újra megszületik. Ezért hát nem szabad keseregned kötelességed elkerülhetetlen végrehajtása közben! Kezdetben minden teremtett lény megnyilvánulatlan, középső szakaszában megnyilvánul, majd a megsemmisüléskor újra megnyilvánulatlan lesz. Mi okod hát a kesergésre? Krisna ezekben a versekben rávilágít arra, hogy Ardzsuna akkor sem óvhatná meg szerettei életét, ha megtagadná kötelessége teljesítését. Az az általános tapasztalat, hogy rokonaik halálakor az emberek vigaszt merítenek abból, ha a lélek örök természetéről hallanak. A lélek megértése mindig csodálatos élményt jelent az ember számára, ahogyan ezt a következő vers is leírja. A szentírások fegyelmezett viselkedést várnak el az embertől, aki csak akkor képes megfelelni ezen elvárásnak, ha valódi lelki tapasztalatokban van része. |



