| A Védák társadalma |
|
|
|
| Bhagavad-gítá blog - Második fejezet |
|
31 Hercegi kötelességedet figyelembe véve tudnod kell, hogy nincs számodra jobb elfoglaltság, mint harcolni a vallásos elvekért. Ne tétovázz! Az uralkodói rend szanszkrit nevének jelentése: oltalmazó. A Védák vallása nem pusztán egy hitnek, bizonyos életfilozófiának a leírása. Annak érdekében, hogy az egyének sikeresek lehessenek a lelki életükben, felvázol egy olyan társadalmi rendszert, amely a lelki életet támogató elveken alapszik. Ebben a rendszerben négy társadalmi osztálynak kell együttműködnie: a papi-, az uralkodói-, a gazdálkodói- és az alkalmazotti rendeknek. Ezen osztályok vallásos kötelezettségei közé tartozik az, hogy megfeleljenek a rájuk háruló társadalmi szerepek elvárásainak. Ezzel kapcsolatban Sríla Prabhupáda a vallásos törvénykönyvekből idéz: „Az az uralkodó, aki a csatatéren a rá irigykedő király ellen harcol, méltó arra, hogy halála után a mennyei bolygókra kerüljön, ahogyan az áldozati tűzben állatot feláldozó pap is oda jut.” Az idézethez a következőket fűzi: „A csatában, a vallásos elvek érdekében történt ölés, valamint az állatok feláldozása az áldozati tűzben semmiképpen nem tekinthető erőszakos cselekedetnek, mert a vallásos elvek, amelyek érdekében végrehajtják ezeket, mindenkire áldást hoznak. A feláldozott állat azonnal emberi testet kap, anélkül hogy keresztül kellene mennie a fokozatos fejlődési folyamaton, egyik testből a másikba kerülve, s az áldozatot végrehajtó papokhoz hasonlóan a csatatéren elesett hősök is a felsőbb bolygókra jutnak.” A Kali kor befolyásának hatására az utóbbi öt évezred uralkodói fegyveres erejüket és kiváltságaikat mindinkább önös céljaik elérése érdekében használták, anélkül, hogy megfelelő védelmet nyújtottak volna alattvalóiknak, sőt ezeket mindinkább ellenük fordították. Ez csak az őket felügyelő és segítő papi réteg lealacsonyodása miatt fordulhatott elő (akik visszaéltek az állatáldozatok végzésével vágóhíddá változtatván az áldozati arénát), a hatása viszont a társadalom többi osztályára nézve is pusztító volt. A nem megfelelő vezetés miatt fellázadt gazdálkodók magukhoz ragadták a hatalmat, kialakítván a tőkére épülő társadalmi berendezkedést, de megfelelő lelki vezetés híján ők is alkalmazottaik és riválisaik kárára gyarapították vagyonukat. A társadalmi elégedetlenség végül a kommunista diktatúrák győzelméhez vezetett, amelyek nyíltan szakítottak a lelki értékekre épülő társadalom ideájával. A folyamat megfordításához egy új szellemi elit kialakulására van szükség, amelynek tagjai betartják az önmegtartóztatás, a tisztaság a könyörületesség és az igazmondás elveit. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tartózkodnak a húsevéstől és az állatmészárlás minden formájától, a különböző kábító- és mámorítószerek használatától (legyenek azok akár az enyhébbek közül valóak, mit a tea és a kávé), a szerencsejátékoktól, valamint az olyan nemi élettől, amelynek célja nem a gyereknemzés. Anélkül, hogy a társadalom egy jelentős csoportja ezen elvek szerint alakítsa életét, nem várható számottevő javulás a közállapotokban. |



