| Harc a harcért |
|
|
|
| Bhagavad-gítá blog - Második fejezet |
|
38 Harcolj a harc kedvéért, s ne gondolj boldogságra vagy szomorúságra, nyereségre vagy veszteségre, győzelemre vagy vereségre! Így cselekedvén sohasem követsz el bűnt. Krisna a fejezet elején a tudásról beszélt, majd e verssel bezárólag a munkáról ejtett néhány szót. Az itt említett tudás a lélek természetének ismerete, a munka pedig a szentírások által az egyén tulajdonságai alapján meghatározott foglalkozás. Az emberek általában a saját érzékeik, vagy testük kiterjedéseinek – családjuknak barátaiknak – érzékei elégedetté tétele érdekében dolgoznak. Krisna itt a haszonvágytól mentes munkát javasolja barátjának. Azt mondja: harcoljon csupán kötelességből, ne törődjön azzal, milyen haszna vagy kára származik belőle. Ezt a cselekvés jógájának nevezik. Ezzel visszakanyarodik a fejezet első részéhez, ahol már megmagyarázta, hogy a változó testhez változó érzelmek, tapasztalatok kapcsolódnak, melyeket az embernek türelemmel kell viselnie. Így vezeti be a következő részt, amely az intelligencia jógájáról beszél, arról hogyan végezze az ember kötelességét a transzcendentális tudás birtokában. A jóga gyakorlásának célja az Úr kegyének elnyerése. A tudás és a munka egyaránt elősegítheti ezt, ha az ember Krisna utasításainak megfelelően műveli azokat. |



