A törekvés PDF Nyomtatás E-mail
Bhagavad-gítá blog - Második fejezet

40 Ebben a törekvésben nincs veszteség vagy hanyatlás, s ezen az úton már egy kis fejlődés is megvédi az embert az anyagi létezés nagy félelmétől.

Az anyagi világban raboskodó élőlény legértékesebb kincse az emberi test nyújtotta magasrendű értelem, amelynek segítségével kiszabadulhat az ismétlődő születés és halál körforgásából. Az intelligencia jógáját, Isten odaadó szolgálatát gyakorolva felszabadulhat az anyagi természet rabságából és visszatérhet örök lelki otthonába.

Srí Krisna itt biztosít minket arról, hogy annak, aki valamilyen okból nem tudja befejezni e folyamatot, nem kell attól félnie, hogy a következő életében mindent elölről kell kezdenie, ahogy ez az anyagi síkon általános. Biztosan emberi testet kap és onnan indulhat lelki gyakorlatai végzésében, ahová előző életében eljutott. A tapasztalat azt mutatja, hogy annak a személynek a lelkesedése, aki valamilyen anyagi tökéletességet igyekszik elérni, általában hamar lelohad. Sok tehetséges embert ismerek, akik képesek lennének arra, hogy valamely művészeti ágat magas szinten műveljenek, s korábban sok mindent meg is tettek ennek érdekében, idővel mégis kiábrándultak az általuk választott hivatásból. Az értelem jógája (más néven Krisna-tudat) gyakorlóját nem fenyegeti e veszély. Ha valaki a szentírások utasításainak eleget téve nagy figyelemmel végzi szolgálatát, lelkesedése egyre nő s törekvése végül eléri célját.