A Bhagavad-gítá fordítása, Bhagavad-gítá tanulmányok, gondolatok a Bhagavad gita verseihez

42-44 A csekély tudással rendelkezők nagyon vonzódnak a Védák virágos szavaihoz, melyek különféle gyümölcsöző cselekedeteket ajánlanak annak érdekében, hogy az ember eljusson a mennyei bolygókra, hogy előnyös helyzetben szülessen meg, hogy hatalomra tegyen szert és így tovább. Érzékkielégítésre és gazdag életre vágynak, ezért azt mondják, hogy nincs más ezen kívül. Azoknak az elméjében, akik túlságosan ragaszkodnak az érzéki élvezethez és az anyagi gazdagsághoz, s akiket mindezek megtévesztenek, sohasem ébred szilárd eltökéltség, hogy a Legfelsőbb Úr odaadó szolgálatát végezzék.

A harminckettedik és harminchetedik versben Krisna azt mondja Ardzsunának, hogy kötelességét végezve a mennyekbe emelkedhet, míg azt elhanyagolva bűnt követ el. A Védák számos olyan áldozatról adnak leírást, amelyek végzése gazdagsággal, előkelő családban való újbóli megszületéssel, nagy vagyonnal, vagy épp a felsőbb bolygókra való felemelkedéssel jutalmazzák meg az embert. Arról is olvashatunk, hogy aki nem végzi az előírt áldozatokat, az nem lehet boldog sem ebben, sem a következő életében.

E versből megérthetjük, hogy Krisna nem az érzéki élvezetre buzdította Ardzsunát - hiszen az akadályozta volna őt a lélek megértésének útján - , pusztán Ardzsuna mentalitásához illő érveket hozott fel a helyes cselekvés mellett. Egy tanárnak oktatás közben tanítványa érzelmeit és képességeit is figyelembe kellene vennie. Krisna ezen a ponton az intelligencia jógájáról beszélve az eddigieknél magasabb szintű tudásban részesíti Ardzsunát.

A negyvennegyedik versben szerepel egy szanszkrit szó: szamádhi. A védikus értelmező szótár szerint ennek jelentése: „amikor az elme szilárd a lélek megértésében.” A lelket és a felsőlelket megértve az ember ráébred a saját lénye és az anyagi teste közötti különbségre, így felszabadul az anyagi világ hatása alól. E versekből megérthetjük, hogy azok a modern jógaiskolák, ahol a szamádhi eléréséről beszélnek, ugyanakkor nem korlátozzák a tanulók érzéki élvezetre irányuló tetteit, csupán a tudatlanok pénzére pályáznak, valódi lelki segítséget senkinek nem képesek nyújtani.