A Bhagavad-gítá fordítása, Bhagavad-gítá tanulmányok, gondolatok a Bhagavad gita verseihez

46 Ahogy egy nagy víztároló megfelel minden olyan célnak, amelynek egy kis kút, úgy a Védák valamennyi célját eléri az, aki ismeri a mögöttük rejtőző szándékot.

India azon településein, amelyek nem egy folyó, vagy tó partján épültek, az emberek különböző tevékenységeikhez más-más kutakból nyertek vizet. Nem mostak ott, ahonnan az ivóvizet hordták és a fürdéshez is másik kutat használtak. Egy nagy tó partján az összes tevékenységet végezhették, nem rontották vele a víz minőségét.

Aki ismeri a védák célját, anélkül is tiszta maradhat, hogy elveszne a rituálékban. A védák célja Krisna megismerése, ezért a védikus utasítás az: mindig emlékezz az úrra, soha ne felejtsd el!

Állandóan Krisnán meditálva az ember megtisztul és képessé válik arra, hogy a kegyéből megértse Őt. Az Úr a tizennyolcadik fejezetben arról biztosítja Ardzsunát, hogy tudatát benne elmerítve elnyeri kegyelmét. Az Istenre való folyamatos emlékezés legkönnyebb módszere a Haré Krisna, Haré Krisna, Krisna Krisna, Haré Haré, Haré Ráma, Haré Ráma, Ráma Ráma, Haré Haré himnusz ismétlése, a Srímad Bhágavatamban ezért a következő imát olvashatjuk:

„Óh, Uram! Aki szent nevedet énekli, az a legmagasabb lelki szinten áll, még akkor is emelkedett léleknek kell tekinteni, ha alacsony sorból származik. Az ilyen ember kétségtelenül végrehajtott már minden vezeklést és áldozatot, miután megfürdött minden zarándokhelyen, sokszor áttanulmányozta a védikus irodalmat is. Ő az árják legkiválóbbja.”