A Bhagavad-gítá fordítása, Bhagavad-gítá tanulmányok, gondolatok a Bhagavad gita verseihez

49. Óh, Dhananydzsaja! Az odaadó szolgálat erejével tarts távol magadtól minden emberhez nem méltó tettet, s ebben a tudatban hódolj meg az Úr előtt! Akik élvezni akarják munkájuk gyümölcsét, valamennyien fösvények.

Sríla Prabhupáda így kezdi magyarázatát:

„Aki valóban megértette, hogy eredeti helyzete szerint az Úr örök szolgája, az a Krisna-tudatban végzett munkán kívül minden más elfoglaltsággal felhagy.”

Ardzsuna azonban nem értette meg, hogy ez nem azt jelenti, hogy minden úgynevezett világi tettet abba kell hagynia, hanem arra utal, hogy a tudatát kell megváltoztatnia. Ezért kérdezi majd a haramadik fejezet elején:

„Óh, Dzsanárdana! Óh, Késava! Miért akarod, hogy részt vegyek ebben az iszonyatos harcban, ha úgy gondolod, hogy az értelem jobb a gyümölcsöző tettnél?”

A szüntelen Krisna-tudatban való cselekvés nem azt jelenti, hogy az ember egész nap ki sem mozdul a templomból, hanem azt, hogy munkájának a gyümölcsét Krisnának ajánlja. Ez lehet templomi szolgálat, de lehet más cselekedet is, amelynek a közvetlen eredménye Krisna szolgálatában felhasználható.