| Egy út sok vándora |
 |
 |
 |
| Bhagavad-gítá blog - Negyedik fejezet |
|
11. Mindenkit aszerint jutalmazok meg, amilyen mértékben átadja magát Nekem. Óh, Prithá fia, mindenki, minden tekintetben az Én utamat járja! Valójában semmi sem létezik Istenen kívül, de Ő tiszteletben tartja a lelki szempontból vele azonos, ugyanakkor személyiségükben tőle különböző élőlények részleges függetlenségét, és a vágyaiknak megfelelően jelenik meg előttük. Erről később, a Bhagavad-gítá hetedik fejezetében így nyilatkozik: "Felsőlélekként mindenki szívében ott lakozom, s amint valaki egy félistent kíván imádni, Én megszilárdítom a hitét, hogy átadhassa magát az imádni vágyott istenségnek. Ilyen hittel megáldva egy bizonyos félisten imádatára törekszik, s vágyai beteljesülnek, de valójában Én vagyok az, akitől ezek az áldások erednek." (7.21-22.) Sríla Bhaktivinóda Thákura magyarázata alapján még részletesebben kifejtve: Isten tiszta hívei előtt eredeti, kétkarú formájában jelenik meg, így viszonozza transzcendentális szerelmüket. Azok, akik lelki gazdagságához vonzódnak, nagy tisztelettel és pompával övezve, négykarú, Nárájana alakjában imádhatják őt, az imperszonalisták előtt mindent átható transzcendentális fény formájában jelenik meg, míg a voidizmus követőinek ürességként nyilvánítja meg magát. A pusztán az anyag létében hívő materialisták számára, elméjüket az anyagi természet kötőerőivel befedve az anyagi energiaként válik elérhetővé, míg az anyagi eredményekkel kecsegtető vallásos rituálék bemutatóinak Ő adja meg tetteik gyümölcsét, ahogyan a jógik előtt is megjelenik Felsőlélekként, hogy csodálatos képességekkel, vagy a Legfelsőbb létezésében való elmerülés áldásával jutalmazza meg őket. Mindenki, minden tekintetben az Ő útját járja, hiszen végső soron minden a Védákban lefektetett vallásos út hozzá vezet, a különböző utak követői mégis más-más eredményt érnek el, annak mértékében, hogy mennyire odaadó az az attitűd, amellyel az Úrhoz fordulnak. |
