A Bhagavad-gítá fordítása, Bhagavad-gítá tanulmányok, gondolatok a Bhagavad gita verseihez

12. A világi emberek az anyagi gyümölcsöt hozó tevékenységekben kívánnak sikert elérni, ezért a félisteneket imádják. Az ilyen imádat persze gyors eredménnyel kecsgtet.

Bhuridzsana prabhu így ír magyarázatában:

„Az, aki anyagi haszon reményében imádja Krisnát, megkapja amire vágyik, ám Krisna előbb megtisztítja a szívét. A tisztulás egy kis időbe telhet, így előfordulhat, hogy az eredmény késlekedik, s amikor megkapja, a hívő általában már nem vágyik rá. […] Éppen ezért az anyagi haszonra vágyó, mohó emberek a gyors áldás elnyerésének reményében a félisteneket, Krisna szolgáit imádják.”

Krisna szolgáit még az Úrnál is kegyesebbnek tartják, mert az ő segítségükkel az ember hamarabb beteljesítheti vágyait, mintha ezzel kapcsolatban kizárólag Isten segítségére várna. Ez igaz úgy az anyagi, mint a lelki vágyak esetében is, ám tudni kell, hogy az anyagi vágyak beteljesítése csak újabb vágyakat szül, a vágyódás és bánkódás végtelen körforgásába taszítva az embert. A vágyódás szenvedés, az áhított cél hiányának fájdalmából fakad, s ha az ember meg is szerzi amire vágyott, annak későbbi elvesztése újra bánatának okává lesz. A siker kulcsa tehát az Úr szolgáinak elégedetté tétele, ám erre ne anyagi, hanem lelki fejlődésünk érdekében törekedjünk!