A Bhagavad-gítá fordítása, Bhagavad-gítá tanulmányok, gondolatok a Bhagavad gita verseihez

7. A cselekvés jógáját gyakorló tiszta szívű lelket, aki uralkodik az elméje és az érzékszervei felett, s szeretettel munkálkodik minden lény jólétének érdekében, nem szennyezik be tettei.

Sríla Visvanátha Csakravartí Thákura e vershez fűzött magyarázatában a cselekvés jógáját gyakorló embereket három osztályba sorolja. Az elsőbe azok tartoznak, akik akik képesek arra, hogy érzékszerveiket akaratuknak megfelelően használják. A jóga a tudatos érzékszabályozással kezdődik. Aki nem tud uralkodni az érzékszervein, nem lehet jógi. Az érzékszerveket a cselekvés jógájának gyakorlásában foglalkoztatva az ember elméje megtisztul, így a jóga második lépcsőfokára hág. A test hierarchiájáról a harmadik fejezet már írt: az érzékszerveket az elme uralja, az elmét pedig az értelem irányítja. A jóga harmadik lépcsőfokán azok állnak, akiknek értelme tiszta, s akiket e vers tiszta szívűeknek nevez.

Sríla Prabhupáda azt boncolgatja, harcosként Ardzsuna hogyan fordulhatott szeretettel minden élőlény felé? Nos, a Védákban lefektetett kötelességek a lélek, nem pedig a test érdekét szolgálják. Ardzsuna a harcot a saját és mások lelkének, nem pedig testének érdekében vívta. Harca által lelkileg mindenki jól járt, még azok is, akiknek – mivel igaztalan ügyet támogattak – egyébként a pokol jutott volna osztályrészükül. Krisna jelenlétének köszönhetően, miután elestek a harctéren, felemelkedtek Isten országába.