A Bhagavad-gítá fordítása, Bhagavad-gítá tanulmányok, gondolatok a Bhagavad gita verseihez

Több olyan könyvvel találkoztam már, amelynek a bevezetésében a szerző arra kéri az olvasót, hogy próbálja meg féken tartani a kíváncsiságát és szépen sorjában, lap lap után, az elejétől a végéig olvassa a művet a megfelelő hatás elérése érdekében. Ez a munka nem az ilyen alkotások közé tartozik. Azoknak, akik a filozofikus elmélkedést részesítik előnyben, azt javaslom, hogy először az első fejezettel ismerkedjenek meg, azokat pedig, akik a mindennapok praktikus tetteiben érzik inkább otthon magukat, arra bátorítom, hogy az utolsó résszel kezdve, fordított sorrendben olvassák a három fejezetet.

Miután Srí Krisna a Bhagavad-gítá negyedeik fejezetében kifejti, hogy alászállásának egyik célja a dharma életre keltése, a tizennyolcadik fejezetvégén minden dharma elhagyására buzdítja Ardzsunát. Tanulmányom témája a dharma kifejezés a Bhagavad-gítában található eme ellentmondásos használatának feloldása.

Miután felajánlom a legtiszteletteljesebb hódolatomat az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, aki határtalan lelki energiákkal rendelkezik, és aki az örök boldogság megtestesülése, azért, hogy megörvendeztessem a szent életű embereket, elkezdem a Bhagavad-gítá bengáli nyelvű fordítását.

A védikus irodalom hatalmas. Néhol a vallással foglalkozik, néhol a gyümölcsöző cselekedetek leírása található meg benne, néhol az anyagi világ elemző tanulmányozását javasolja, máshol pedig a Legfelsőbb Úr odaadó szolgálatának részletes leírását tartalmazza. Az írások bemutatják e témák kapcsolatát is, ám ennek megértése a Kali-kor szűk látókörű emberei számára — akiknek az élete túl rövid ahhoz, hogy ezen írások tanulmányozása által megbizonyosodjanak arról, mire képesítettek és mik a kötelességeik — rendkívül nehéz. Éppen ezért felvetődik az igény a szent szövegek rövid, egyszerű és tudományos bemutatására.