Az indiai vallási irodalomban használatos beszélőjelölő igéjének magyar fordítása

A Bhagavadgītā szövegében a szanszkrit irodalom néhány más művéhez hasonlóan szerepel az idéző mondatnak az a kimondottan e művekre jellemző formája, amelyet beszélőjelölőnek neveztem el. Ez a tanulmány a Bhagavad-gītā beszélőjelölőjében található ige magyar fordítási lehetőségeit vizsgálja. Számba veszi az eddig megjelent kiadások megoldásait, és a Magyar Nemzeti Szövegtár, valamint a Pannónia Korpuszsegítségével keres választ arra a kérdésre, hogy egy modern magyar fordításban a beszélőjelölő idéző igéjének magyar fordítására a beszél, a mond vagy a szól ige valamely alakja lenne-e a legjobb választás.

Mivel számos magyar fordítás angol közvetítőnyelvből készült, a kutatás arra is kiterjed, hogy az angol forrásnyelvi szövegekben a jelölő igéjeként szereplő said magyar fordításakor a fordítók a mondta és a szólt közül melyik igét részesítik előnyben. A kutatás eredménye megerősíti azt az előzetes vélekedésemet, hogy a szanszkrit idéző ige modern magyar nyelvre való lefordítására a mond szótőből képzett alakok megfelelőbbek a szól tőből képzetteknél.

A cikk itt olvasható:

https://www.researchgate.net/publication/346715628_Az_indiai_vallasi_irodalomban_hasznalatos_beszelojelolo_igejenek_magyar_forditasa

(A jobb felső sarokban található a Download full-text PDF feliratú gomb)